Svát 5770
Széder Tu bisvát
Dov Levy
Svát hónap 15-én tartandó, a Pészách ünnepe alatt tartott Széder estét idéző szertartás.
Az ünnep története – a Szentély pusztulása előtt a zsidók jelentős része földműveléssel foglalkozott, eleven kapcsolatban álltak az élő természettel. A Tu bisvát az egyik jellegzetes mezőgazdasági ünnep. A Szétszóratás idején, ez az ünnep vált a diaszpórában élő zsidóság számára az egyik legerősebb érzelmi kapoccsá Izrael országával. Az ünnepen Izrael földjéről származó gyümölcsöket ettek és az ősi földre emlékeztek.
Tu bisvát és a kabbalisták
– A XVI. században a Rabbi Jichák Luria Askenázi (ismertebb nevén: ÁRI) kabbalista alakította ki a Széder Tu bisvát szertartását. A család összegyűlt, négy pohár bort ittak és tanultak az Írott és a Szóbeli Tórából. A borivás szimbolizálja az évszakok közti átmenetet.
A „három világ” – Rabbi Chájjim Vitál (ARI tanitványa) szerint, a különböző gyümölcs fajták a különböző szintű világokat jelképezik.
I. A legalacsonyabb szintű világ a hétköznapi cselekedetek világa, ahol a legkönnyebb hibázni, ezért azok a gyümölcsök jelképezik, amelyeknek erős védő rétegre, héjra van szüksége.
II. A második világot, az alkotás világát, azok a gyümölcsök jelképezik, amelyeknek a külső része az ehető és a magját kell eldobni.
III. A harmadik, legmagasabb szintű világ a teremtés világa, amit a teljes egészükben fogyasztható gyümölcsök jelképeznek.
Négy újév van:
Niszán elseje: a királyok uralkodásának és az ünnepek évének kezdete;
Elul elseje: a barmok tizede évének eleje;
Tisrej elseje: az évszámolás, a szombat év, a jovel év és a zöldeségek ültetésének újéve;
Svát elseje: a fák újéve, Sámmáj módszere szerint. Hillél módszere szerint azt mondják: Svát 15-e.
(Misná, Ros Hásáná traktátus, 1. fejezet, 1. misná)
Az ültetés ünnepe
Mivel érdemelték ki a fák, hogy külön újévük legyen?
Amikor a fák látták, hogy az embereknek külön újéve van, azt mondták: A Tórában az áll: „az ember a mező fája”. Az ember a fára, a fa az emberre hasonlít. Úgy igazságos, hogy a fáknak is legyen újéve! Az Egekben elfogadták a fák kérését és megkérdezték őket: Mikor legyen az újévetek? Azt felelték: Nekünk vízre van szükségünk, legyen a Vízöntő jegyében, Svát hónapban.
Amikor beléptetek az országba, akkor ültessetek gyümölcsfákat – (3Móz, 19, 23.) Azt mondta az Örökkévaló: „Noha egy minden jóval teli országot találtok, ne mondjátok, henyélni fogunk és nem ültetünk, hanem ahogy beléptetek az országba, és ott mások által ültettet fákat találtatok, így ti is ültessetek az utódaitok számára.” (Vájikrá Rábá 25.)
Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondta: Akinek nagyobb a bölcsessége, mint jócselekedetinek száma, mire hasonlít? Olyan fához, aminek sok az ága, és kevés a gyökere. Amikor feltámad a szél, kitépi a földből. De akinek több a jócselekedeteinek száma, mint a bölcsessége, az olyan fára hasonlít, amelynek kevés ága van, a gyökerei viszont erősek, és a világ összes szele sem képes elmozdítani a helyéről” (Misná, Ávot traktátus, 3. fejezet, 17. misná)
A hét termény, amivel a Tóra Izrael országát dicsérte
Búza és árpa, szőlő, füge és gránátalma – országába, olajfa és méz országába. (5Móz 8,8.)
1. A búza / 2.Árpa
Mi volt az a növény, amiből Ádám és Éva ettek? Rabbi Meir azt mondta: búza. A népi mondás is úgy nevezi a tudatlanokat: „Az az ember még sosem evett búzából készült kenyeret!” (Berésit Rábá 15, 8.)
Olyan gyümölcsöket eszünk (pl. mandula és dió), amelyeknek csak a belsejét fogyasztjuk, de a héját eldobjuk, ez a cselekedetek világának szimbóluma, amelynek külső héjra, védelemre van szüksége.
(Boruch áto Ádonoj, elohénu melech haolom bore miné mezonosz.)
Áldott vagy Te Örökkévaló, Világ Királya, a különböző táplálékok teremtője.
3. Olajbogyó
Miért hasonlították Izraelt az olajfához? Az olajfa levelei nem hullanak le sem télen, sem nyáron, ahogy Izrael léte is biztosítva van mind ebben a világban, mind pedig az eljövendő világban. (Smot Rábá 36.)
Az olajfa ága a béke jelképévé vált az egész világ számára. A béke a zsidó hagyomány kiemelt fontosságú értékei közé tartozik, a zsidó nép évezredek óta naponta háromszor imádkozik a békéért.
Boruch áto Ádonoj elohénu melech haolom, sehechejonu vekijmonu vehigionu lázmán háze.
Áldott vagy Te Örökkévaló, Világ Királya, ki életben tartott megőrzött bennunket s engedte megérnunk ezt a mai napot.
(Boruch áto Ádonoj, elohénu melech haolom bore pri haéc.)
Áldott vagy Te Örökkévaló, Világ Királya, a fa gyümölcsének teremtője.
4. A Szőlő
Mazsolát eszünk, a borág aszalt gyümölcsét. Miért hasonlították Izraelt a szőlőhöz? Amikor a szőlőt a gazda nemesíteni akarja, akkor új helyre ülteti. Így tett az Örökkévaló is Izrael népével: kiemelte Egyiptom földjéből, elvitte a pusztába, ott megkapták a Tórát, és a hírük bejárta a világot. (Smot Rábá 44,1.)
5. A Datolya
Miért hasonlították Izraelt a datolyához?
A datolyapálma fölösleges részek nélküli növény: a datolya ehető, a levelekből luláv készul, az ágakból tető készül, a gyantát a falak ragasztására használják. Hasonlóképpen: minden zsidónak megvan a maga értéke: van, akik a tanulásban jeleskedik, van, aki a parancsolatok megtartásában tűnik ki, és van, aki jócselekedeteivel emelkedik ki. (Berésit Rábá 41, 1.)
A Zsoltárok könyve (92, 13.) írja: „Az igaz ember virágozzon, mint a datolya, és nőjjön magasra, mint a libanoni cédrusok.”
6. A Füge
„Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét.” (Példabeszédek 27,18.)
Miért hasonlították a Tórát a fügéhez? A többi gyümölcsnek van olyan része, amit nem tudunk megenni, de a füge teljes egészében fogyasztható (Jálkut Simoni, Josuá 1.)
7. A Gránátalma
A fák újéve Izrael megváltását szimbolizálja. A száműzetésben élő Izrael a kopasz és fagyott téli fához hasonlít. A vihar megtépázza, és úgy tűnik, mintha kitépné a földből, helyzete reménytelenneklátszik, de valójában már a téli napok alatt erőt gyűjt, és a föld mélyéből tápanyagokat szív magába. Izrael is ilyen, elnyomói igája alatt nyög, de közben a sötétség mélyéről már látszik a megváltás fénye. (Rabbi Iszrael Me-Ruzsin)
Amikor a Szent megteremtette az első embert, megmutatta neki az Éden kert minden fáját és figyelmeztette: Nézd meg, milyen szépek és hasznosak teremtményeim, mindet a számodra alkottam, vigyázz hát rájuk és ne rombold le azokat, mert nincs, aki kijavítsa helyetted! (Kohelet Rábá 7.)
